A moziban számtalanszor láthattuk már, milyen következményekkel járna az internet elpusztítása - modern civilizációnk alapkövének eltűnése apokaliptikus, vagy legalábbis ahhoz közelálló állapotokat idézhetne elő. De hogy hogyan is dönthetjük be ténylegesen a netet, azt reálisan még nem sokan mutatták be. Szóval, hol is kezdjük?

Legelőször nem árt tisztázni, hogy pontosan mi is a net. Ha le akarjuk egyszerűsíteni, akkor adatközpontok globális hálózata, amelyeket kábelek és rádiójelek kötnek össze, kommunikációjukat pedig számtalan protokoll szabályozza.

Hogy elképzelésünk legyen arról, milyen komplex is ez a hálózat, íme teljes valójában a globális Internet:

Jelenleg civilizációnk aligha létezhetne e nélkül a gigiászi hálózat nélkül, így persze a szakemberek is azon dolgoznak, hogy napról napra biztonságosabbá tegyék azt. Hogyan is lehetne mindezt elpusztítani?

Nos, akadnak lehetőségek.

Vágjuk el a vezetéket

Ha a műholdakat célozzuk, azzal valójában nem sokat árthatunk a netnek. Persze problémákat - elég jelentőseket - okozhatnánk ezzel, például a GPS-szolgáltatások, a kommunikáció terén hatalmas károkat okozhatnánk, ha unatkozó nagyhatalomként leszednénk pályájukról ezeket a madarakat.

Jelenleg azonban az internetes kommunikáció 99 százaléka a mélytengeri optikai kábeleken keresztül zajlik, amelyek ideghálózatként lepik el a tengerek és óceánok fenekét. Ezek azok a célpontok, amelyeket kiiktatva valóban esélyünk lehetne a hálózat kiiktatására:

Hogy mekkora károkat okozhatna egy a kábelek ellen intézett támadás, elképzelhetjük, ha tudjuk például azt, hogy az Európa és a Közel-Kelet közötti kommunikáció háromnegyedét mindössze két kábel, a SeaMeWe-4 és a Flag Europe-Asia biztosítják. Persze ezeket nem vághatjuk csak úgy el, ám egy olyan csapással, amely tönkretenné a kábeleket vagy egész hosszukon jelentős károkat okozna, kiiktathatnánk őket. A megfelelő pontokat támadva szinte a teljes globális hálózatot elpusztíthatjuk.

Le a root szerverekkel

Anélkül is kiiktathatjuk a netet, hogy fizikailag nagy kárt tennénk a hálózatban - ehhez, mint a kábelek esetében is, csak a megfelelő pontokon kell támadni. Jó célpontot kínálnak a root szerverek is - ezek azok a szerverek, amelyek lehetővé teszik, hogy IP-címek helyett domainneveket írhassunk a böngésző ablakába. Ezt az alapvető funkciót mindössze 13 szerver biztosítja.

Ezeket kiiktatva nem működne az IPv6 sem, a telefonok, számítógépek, üzleti tevékenység gyakorlatilag mind megbénulna. Persze kiiktatásuk nem olyan egyszerű - éppen fontosságuk miatt ezt a 13 szervert több száz biztonsági mentés és replikált szerver biztosítja. A teljes sikerhez el kellene pusztítani a biztonsági mentéseket, leállítani a replikációt és kiiktatni mind a 13 szervert - ezzel világméretű katasztrófát okozva.

A „hagyományos” út

Számos olyan ország van ma is a Földön, amelyek képesek kiiktatni a netet. Az arab tavasz vagy éppen a nemrégiben lezajlott törökországi tüntetések során is láthattuk, hogy a kormánynak sokszor csak meg kell nyomnia azt a bizonyos gombot (na jó, ennyire azért talán nem egyszerű a dolog, de lényegében erről van szó), hogy a népességet elvágja a nettől. Megtették már ezt Szíriában, Egyiptomban is, azt pedig láthattuk, hogy a Nyugat képes olyan vírusokkal előállni, amelyek ellenségei szinte teljes infrastruktúráját képesek megbénítani. Elég az amerikai-izraeli eredetű Stuxnetre gondolni, amely egyes szekértők szerint évekkel vethette vissza az iráni atomprogramot.

Elképzelhető tehát egy olyan kód előállítása, amely a megfelelő helyen bevetve globálisan képes lenne elvágni az internettől a lakosságot. Ez persze a kiberháború szélsőséges formája lenne, amelyet az atombombához hasonlóan nem valószínű, hogy valaha is bevetne bármely nagyhatalom. Persze, ha lokálisan tudnák alkalmazni...

Az adatközpontok ellen vonulva

AZ is egy lehetőség, ha az adatközpontokat támadjuk, hiszen még ha a kommunikáció nem is sérül, a legtöbb információ, amely lényegében az internet súlyát, valóját adja, elveszne. Ez sem lenne kisvállalkozás, igazi filmbe illő akció kellene hozzá, hiszen jelenleg 103 országban 3317 kolokációs adatközpont található.

Ezeket nem lenne egyszerű kiiktatni, hiszen mind virtuális, mind fizikai síkon szigorúan védettek. Egy kellően eltökélt és megfelelő (szinte korlátlan) erőforrásokkal rendelkező szupergonosznak azonban jó terv volna.

A kulcsemberek eltűntetése

Aki igazán biztosra akar menni, az nem hagyhatja ki azt a lépést sem, hogy gondoskdjon arról, ne csak elpusztuljon a net, de ne is építhessék újra. Ezzel egy új szintre is lépne az ügy, hiszen mérnökök, informatikusok, szakértők ezreit kellene kiiktatni ahhoz, hogy nehezebben váljon kivitelezhetővé az újjáépítés.

A Nap alatt

Végül meg kell említeni még egy módot - bár ez nem feltételez emberi beavatkozást. Egy megfelelően erős napkitörés képes volna elpusztítani a hálózatot, ilyen azonban viszonylag ritkán fordul elő, emberi léptékkel szemlélve legalábbis. Ugyanakkor egyáltalán nem kizárható. Egy nagy napkitörés hatásaival szemben gyakorlatilag védtelenek volnánk, hiszen a hálózatot nem úgy építették meg, nem úgy tervezték, hogy ellenálljon egy ilyen "támadásnak".

Egy dolog biztos – ha valaki sikerrel kivitelezné a net elpusztítását, az globális katasztrófát okozna. Életünk gyakorlatilag minden egyes területét átszövi mára háló, akár örülünk ennek, akár nem. Net híján megszűnne mindaz a kommunikáció, közlekedés, kereskedelem, amelyet ma természetesnek veszünk. Fizikailag nem pusztulna el civilizációnk, ám olyan károkat szenvedne, amelyek szinte elképzelhetetlenek a számunkra. És hogy merre indulnánk tovább? Újjáépítenénk, elkövetnénk újra a régi hibákat, vagy más irányba kutakodnánk, más technológiák irányába? Hány évvel vetne vissza ez minket?Olyan kérdések ezek, amelyekre kis szerencsével nem kell megtudnunk soha a választ.