A bűnözők mindig is óriási kreativitásról tettek tanúbizonyságot, ha az új technológiák kiaknázásáról volt szó. Nem újdonság, hogy az internet fejlődése bőséges táptalajt biztosított a bűnözők milliói számára, akik ma épp olyan innovatív megoldásokat alkalmaznak, mint az őket üldözők.

Az Europol legutóbbi iOCTA jelentése (Interneten Keresztüli Szervezett Bűnözés Általi Fenyegetettség Értékelése) részletesen leírja, hogyan is működnek a virtuális bűnszervezetek az internet legsötétebb bugyraiban.

Első alkalommal vontak vád alá egy olyan céget, amely okostelefonos kémprogramot kínált a felhasználók számára. Hétfőn az amerikai Igazságügyi Hivatal benyújtotta a vádiratot, így megnyílt az út azelőtt, hogy a piacon elérhető több tucat hasonló appra is lecsaphassanak.

Az internet korlátlan lehetőségeket tartogat azok számára, akik rosszat akarnak embertársaiknak. A név nélküli anyázás, a cyberbullying, az adatlopások és kismillió más hasonló tett bizonyítja, hogy a rosszakarók a ma netjén hogyan élhetik ki magukat.

A moziban számtalanszor láthattuk már, milyen következményekkel járna az internet elpusztítása - modern civilizációnk alapkövének eltűnése apokaliptikus, vagy legalábbis ahhoz közelálló állapotokat idézhetne elő. De hogy hogyan is dönthetjük be ténylegesen a netet, azt reálisan még nem sokan mutatták be. Szóval, hol is kezdjük?

A Facebook tanult a Microsofttól, és úgy döntött, egy kabalafigurára bízza, hogy felhasználóit elkalauzolja biztonsági beállításaik erdejében.

A közösségi oldal arra készül, hogy frissítse a júzerek ismereteit arról, hogyan rejthetik el vagy tehetik nyilvánossá közzétett tartalmaikat. Ez a nagyon bonyolult, háromlépéses ellenőrzés pedig feltétlenül megkívánt egy kis segítőt, így aztán érkezik a szakírók által Zuckersaurusként emlegetett kék dinoszaurusz.

Amikor az ember a hekkerekről hall, sokszor inkább a Hollywood-kreálta kép jelenik meg előtte - komor tekintetű emberek pislákoló fények mellett villámgyorsan gépelnek, miközben tizenhat monitoron villog az ACCESS DENIED és a Védelmi Minisztérium pecsétje. És persze amerikaiak, hiszen ki értene más a technológiához. Vajon kis hazánkban is vannak high-tech pincében gubbasztó 180-es IQ-val bíró geekek akik unalomból drónokat hekkelnek?

A jelszavakkal a legnagyobb gond az, hogy amelyiket már biztonságosnak gondoljuk, teleszurkáljuk random karakterekkel, azokat szinte lehetetlen észben tartani. Édesanyád születésnapjára bármikor emlékezni fogsz, de arra, hogy jK56%;PpLß, két perccel az első használata után sem.

A Heartbleed bug nagy aktualitást adott annak, hogyan is hozhatunk létre biztonságos jelszavakat, hiszen a szakértők mindenkit minden jelszavának lecserélésére kértek. A legtöbben valószínűleg azóta sem tették ezt meg.

Ha eljutottál arra a pontra, hogy ideje Neked is megjelenni a weben, természetes, hogy előkelő helyen szeretnéd magadat vagy vállalkozásodat prezentálni. Ehhez számos különböző trükköt, praktikát bevethetsz a keresőoptimalizálástól a tartalomfejlesztésig, azonban ha nem az alapoktól építkezel, sokkal nehezebb lesz a dolgod.

Képzeljünk el egy virtuális világot, ahol nem néhány tucatnyian vagy százan kóborolnak a hatalmas tereken, hanem százezernyi játékos nyüzsög - ha a Microsoft komolyan gondolja elképzeléseit, hamarosan ez valósággá válik.

A jelek szerint a szoftvercég is felfedezte magának végre a felhőt, és igen izgalmas lehetőségeket vázolt fel, hogyan is lehetne azt úgy felhasználni, hogy a gamer-közösségnek a gondolatra is meginduljon a nyálképzése.

A "felejtés törvénye" részeként a Wikipédiára mutató hivatkozásokat is korlátozni fogja a Google, ami érhető módon igen nagy felháborodást váltott ki.

A Wiki alapítója, Jimmy Wales szerint az egész ügy abszurd, hiszen nem korlátozhatják a szerkesztőket abban, hogy leírják az igazságot a nyilvánosan szerkeszthető enciklopédia-oldalon, és a Google-t sem korlátozhatják, hogy olyan információkat tegyen közzé, amelyek a valóságot tükrözik. Wales szerint a Wikipédia nagyon kemény en dolgozik, hogy jó munkát végezzenek, és a Google-nek is ezt kellene tennie.

Egy dán csapat ismét kijjebb tolta az adatátvitel határait, mivel egyetlen optikai kábelen nem kevesebb, mint 43 terabit/szekundumot értek el.

A korábbi rekord ettől jóval elmarad, egy német kutatócsoport tartotta 32 terabittel, ami persze még mindig lenyűgöző sebesség.

A 43 terabit sebesség nagyjából olyan, mintha egy 5 TB méretű tárhely minden tartalmát az elsőtől az utolsó byte-ig egyetlen másodperc alatt átmásolnák.

A kísérlet elvégzéséhez a japán telekommunikációs mamutcég, az NTT infrastruktúráját használták fel. A cég ugyanis előállított egy olyan új típusú optikai kábelt, amely nem egy, hanem mindjárt hét különálló szálat foglal magában, így természetesen jóval nagyobb teljesítményre is képes.

A csapat egyébként közleményében azt is megjegyezte, hogy a múltban sikerült már elérniük és meghaladniuk az 1 petabites (1000 terabites) átviteli sebességet is, igaz, lézerek (százainak) használatával.

Persze nem kell arra számítani, hogy jövőre már mi is másodpercek alatt mozgathatunk többezer gigabyte-nyi adatot - a kísérleti technológiák finomítása és gyakorlatba való átültetése még jópár esztendőt igénybe vesz majd.